Irtó gyorsan növök...

Sziasztok! Az elmúlt két és fél hónap nagyon gyorsan eltelt. Jó nagy vagyok már, a 62-es ruhák sem jönnek rám. Egyesek szerint egy kicsit duci is vagyok, de mit csináljak, ha annyira szeretek enni? Szerencsére a mami össze-vissza szoptat, ezt ő úgy nevezi, hogy "igény szerint", én meg úgy nevezem, hogy a nagy zabálás, és így mindenki boldog.

Az elmúlt hetekben töltöttem már egy hétvégét Balatonkenesén, és voltunk a családdal Agárdon is, mindkettőt kibírtam valahogy. Balatonkenesén volt a legjobb, ahol egy franciaágyon aludtam apával meg mamival, úgy, hogy én egyedül elfoglaltam az ágy háromnegyedét, ők pedig a maradékon osztoztak mint fiatal korukban.

Most már egészen jókedvű kisbaba vagyok, sokat mosolygok, persze nem a szüleimre, őket csak lopva nézegetem, amikor nem néznek rám. Ha rám néznek, és mosolyt akarnak kicsikarni belőlem, én szándékosan forgolódom mindenfelé, hadd strapálják magukat egy kicsit. Viszont van egy szép (plüss) virágom, meg egy zenélő forgókám, rájuk egész nap széles szájjal mosolygok.

El is búcsúzom, majd írok még, látogassatok sűrűn! Puszi: Eszter

Jól vagyok!!!

Bocsánat, de az utóbbi időben elég fáradt voltam és nem volt kedvem a képernyő elé vitetni magamat. Mostanában Mama evés után feltesz a vállára. Valamit kéne csinálnom nem? De mivel senki nem tud beszélni (legalábbis nem értem, mit hablatyolnak) fogalmam sincs a feladatról. Minden nap legalább egyszer felvesznek és ide oda ringatnak és fényeket mutogatnak. Legutóbbi felfedezésem a gyönyörű kék fény volt. Vannak a szüleimnek rossz szokásai, például: amikor betrottyantok rögtön leveszik a jó meleg lábas-kezesemet(vagy fordítva, nem tudom) és a mintás puha valamit és kicserélik egy másik mintásra. Tudom, hogy jót akarnak, de miért kell az én kellemes melegemet elvenni ezért? De a legrosszabb szokásuk: én békésen alszom, erre felkeltenek és leveszik a ruhácskáimat. Pucéran kivisznek a jó meleg kék szobába (hogy meleg van odabenn, részben kárpótol) és belelógatnak a kádba. És mi van a kádban? Víz. Ugyanolyan, mint amiből kibújtam. Az, amit utálok. De nem értik meg, akárhogyan ordítok, minden este ezt csinálják. Na megyek, elálmosodtam a sok pötyögéstől.

Megszülettem. :)

Nahát, megszülettem! :)

Este apa sokáig dolgozott valami stratégiai projekten (azt hiszem, így mondják), utána elment a nővérkéimért a tornára. Itthon a mama várta őket, megvacsoráztak, és elég későn feküdtek le aludni. Éjjel fél 2-kor mama felkeltette apát, hogy fáj a hasa, mit csináljanak? Apa azt javasolta, hogy menjenek be a kórházba. Összecsomagoltak, és felkeltették Hannát, hogy most elmennek, legyenek jók itthon és reggel menjenek el taxival az iskolába. Apa irtó gyorsan száguldott keresztül a városon, szerencsére nem égtek a jelzőlámpák, így egy pár perc alatt beértünk a kórházba. Mamának közben egyre jobban jöttek a fájásai.Végül reggel 05:43-kor születtem meg. Apa szerint könnyű szülés volt, mama inkább nem nyilatkozna a kérdésről... mindenesetre én viszonylag gyorsan a világra jöttem, és most itt vagyok. Sajnos mostanában nagyon elfoglalt vagyok (alvással), de azért igyekszem heti rendszerességgel hírt adni a fejlődésemről. Gyertek vissza sűrűn! A jobb oldali hasáb tetején találtok egy követés funkciót, adjátok meg az e-mail címeteket és máris nyomon követhettek.